Kedvezményezett megnevezése: Országos Vízügyi Főigazgatóság, mint Konzorciumvezető és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, mint Konzorciumi Tag
A projekt célja
A fejlesztés célja az árvízvédelem legjobb gyakorlatainak ajánlásait szem előtt tartva az árvízi biztonság növelése, az árvízi kockázatok csökkentése, kiegészítve a járulékos gazdasági előnyök kiaknázásával. A tervezett fejlesztés célul tűzi ki a jogszabályban meghatározott magassági és egyéb biztonsági szintek elérését, továbbá az árvízkapu kialakítását a jogszabályban meghatározott módon és biztonsággal, valamint a fejlesztés elvi összehangolását más célkitűzésekkel, így az Árvízi Kockázati Térképezésben és Stratégiai Kockázatkezelési Tervben, a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben és a Nagyvízi Mederkezelési Tervben meghatározott célokkal is.
Fejlesztés
A fejlesztés keretében a két nyílású, 2 x 2,0 méter hasznos szélességű műtárgy összeépül a 2 db szivattyúteleppel. Az összetett műtárgy több részre bontható:
− A műtárgy alsó- és felső végén egy-egy vasbeton szerkezetű, trapéz alaprajzú mederszakaszt alakítanak ki, mely átmenetet képez a patakmeder felé sípfejes végekkel elő- és utófenékként.
− A fővédvonal keresztezésébe esik a műtárgy alsó szakasza, amelyen az üzemi híd vezet át. Itt a faltetőket a MÁSZ + 1,50 m-re tervezték meg. A műtárgy sípfejjel végződik és csatlakozik az utófenékhez.
− Felette a 2 db szivattyúgépház és a közéjük eső csatornaszakaszok vannak, amelyek a műtárgy középső, jelentősen megszélesített részét alkotják. Itt a gravitációs vízlevezető nyílások is födémmel zártak. A födémen lefedett nyílások biztosítják a gépészeti elemek ki- és beemelhetőségét. A szinteket a szivattyúállások beömlő csővezetékeinek szintje határozza meg, melyek folyásfenék-szintje MÁSZ + 40 cm.
− A legfelső szakasz sípfejjel csatlakozik az előfenékhez. A sípfejes rész után egy nagyjából 1:1 meredekségű gerebrács kap helyet, amely gépi tisztítóberendezéssel felszerelt. A tisztítóberendezés elhelyezésére és kezelésére egy üzemi híd szolgál, amelynek szélessége 3,0 méter.
A patak medrében, a műtárgy felvizén egy rézsűlépcsővel egybeépített lapvízmérce, alvizén egy távmérős vízmérce létesül.
A műtárgy mindkét vízlevezető nyílásához 1-1 db egyforma, de egymás tükörképének megfelelő szivattyútelep kap helyet. A szivattyútelep több részből áll, melynek főbb részei: szívótér, szivattyúkamra, szivattyútér, villamos helyiség, szivattyú felső kezelőtér, kezelő szintek és lejárók. A szivattyú szívóterében a különböző szivattyúk egy térből szívnak, azonban a szívótereket hidraulikailag elválasztották. Az egyik térben csapadékvíz-szivattyúk, míg a másik térben propeller-szivattyúk találhatók.
A kialakított szivattyúkamrában vannak a csapadékvíz-szivattyúk. A kamra két részből áll, az alsó rész a nedves tér, a felső pedig a száraz. A két teret vasbeton szerkezet osztja ketté. Ezen felső részen találhatók a szakaszoló, elzáró szerkezetek és a visszacsapó szelep. A felső kezelőtérrel egy szinten van a villamos helyiség is. A szivattyúk közös beömlésű szívótérrel rendelkeznek. A szívótér két külön részből áll, az egyik a kisebb teljesítményű szivattyúk tere, melyek egy mélyített részből emelik ki a vizet, így a 4 db nagyobb propeller-szivattyú tere szárazzá tehető.
Bal parti csatlakozások
A bal parton a töltésen jelenleg egy vegyes forgalmú út található, mely egyben az Eurovelo6 kerékpáros út nyomvonalát is képezi. Az ehhez idomuló magassági kialakítás határozta meg a balparti töltésen épülő útszakasz kifutását a jelenlegi terepre, útburkolatra.
Jobb parti csatlakozások
A jobb parton a műtárgy csatlakozik a Csillaghegyi-öblözet pünkösdfürdői árvízvédelmi fejlesztéséhez. Ezen a szakaszon jelenleg a töltés koronaszintje 105,40-105,50 mBf szint körül mozog, vagyis nagyjából 2,0 méteres magassági hiánnyal bír.